Közösségi média - appok és internet minden mennyiségben, avagy miért töröltem magam a Facebookról

Az előző bejegyzésben már belekezdtem a téma boncolgatásába, ma pedig konkrétan sorra veszek néhány appot, programot: mire használom őket, mire nem, hogyan gazdagítják az életemet, vagy éppen hogyan nem.

Amiket szeretek...

Instagram: Számomra ezt mindig öröm nézegetni. Kevés szöveg és sok kép van rajta. Pont ahogyan szeretem. :)

Nem kell ismerősöket gyűjtögetni, követem akit szeretnék és ezzel nem kötelezem a követett félt semmire. (Azaz neki nem kell néznie engem csak azért, mert én szívesen nézem őt. Nem kell visszajelölnie, nem kell "barátoknak" lennünk.)

Bevallom olyanokat, akik a való életben ismerőseim, alig-alig követek. Leginkább fotósokat, blogokat és mindenféle lakberendezős témájú oldalt jelöltem be. 

Pinterest: Régóta van már accountom, de csak nemrég kezdtem el használni. Azonnal bele is szerettem. Itt is főleg képek vannak. (Hiába, imádom a fotókat...)

Először lakberendezés témában gyűjtögettem, majd a tavaszi ruhatáram összeállításakor kezdtem intenzíven használni az oldalt. Csináltam egy kollekciót arról, hogy milyen ruhák milyen kombinációi tetszenek. Segített kitalálni melyik az a stílus, ami igazán közel áll hozzám és ötleteket gyűjtöttem ahhoz is, hogyan hordhatnám a már meglévő ruháimat.

Annyira jól sikerült a dolog, hogy nemrég egy második válogatást is csináltam. Így kezdtem el a nyári kapszulámra való készülődést.

YouTube: Régen csak zenét hallgattam a YouTube-on. Ma már csak videókat nézek rajta.

Van egy csapat youtuber akiket követek: minimalisták, szimpatikus vloggerek, néhány főzős és szépségápolással kapcsolatos oldal.

A Youtube-on gyakorlatilag minden ott van. Vannak kikapcsolódást segítő, szórakoztató dolgok, mint pl. filmek, van sok baromság, de nagyon sok olyan dolog is, amiből tanulhatunk, vagy épp segít eligazodni a mindennapokban. Pár hete a munkámmal kapcsolatban is rövid úton megoldott egy problémát, amihez egyébként hosszasan kellett volna böngésznem mindenféle dokumentumokat.

Flickr: Ez is egy fotós oldal. De itt nem mások fotóit nézegetem, hanem a sajátjaimból tesztek fel olyanokat, amiket szívesen megmutatok a világnak.

Már régen frissítettem a tartalmat, olyan sokat foglalkozom más dolgokkal mostanában, hogy nem jutott rá időm. Pedig lenne mit felrakni és tervezem is nagyon. Rögtön a fotóim "lomtalanítása" után.

E-mail: Ez kicsit eltér a fentiektől, de nagyon szorosan a témához tartozik.

Manapság nem sok e-mailt kapok. És így vagyok boldog. :) (Ez a személyes e-mailekről szól. A munkahelyiekkel Dunát lehetne rekeszeteni...)

Nemrég viszont még kismillió hírlevél, akcióértesítő és hasonlók érkeztek a postafiókomba nap mint nap. Csak jöttek és jöttek. Nem nagyon olvastam el őket. Idegesítettek, de nem akartam leiratkozni róluk, nehogy lemaradjak valami jó akcióról, egy szép fotóról, stb, stb.

Aztán rájöttem: olyan nincs, hogy nem maradok le semmiről. A világ itt van körülöttem, akárhányszor azt választom, hogy figyelek egy dologra, az összes többiről lemaradok. És ez így természetes.

Így hát elkezdtem leiratkozni a hírlevelekről és egyéb szemétről, ami a postafiókomba érkezett. Amitől nem tudok megszabadulni, azt pedig berakom spambe.

Most sokkal ritkábban kapok e-mailt, de amikor igen, nagy a valószínűsége, hogy olyan, ami érdekel és el is olvasom.

Podcastok - Ez az új kedvencem. Még csak egy hete fedeztem fel. 

Ezek olyanok, mint a rádióműsorok, csak éppen nem élőben mennek. Mindenféle témáról lehet podcastot találni. Nyilván, én első körben a minimalizmusról szólókat pécéztem ki magamnak. :)

Egyéb appok a telefonomon, a teljesség igénye nélkül: könyvolvasó (elég ritkán használom), Viber (ezen csetelek), Meditation timer (ezzel meditálok újabban), Talking Tom (bugyuta, de a buborék lövöldözős játékra eléggé rá vagyok kattanva), Runtastic (ha eljutok futni néha, ez segít mérni az időt és a távolságot), Wunderlist (mindenféle nagyon fontos listákat tartok benne, pl. hogy milyen ételt szeretnék vásárolni, amikor legközelebb eljutok a boltba).

Amit még szeretek: A Netflix (kielégíti a sorozatfüggőségem és szuper dokumentumfilmek vannak rajta), Spotify (vele most ismerkedem, de zenehallgatás terén helyből kiütötte nálam a Youtube-ot, mert minden zene ott van, ami csak létezik).

Amit már nem használok...

Volt néhány egyéb próbálkozásom Tumblr-rel, We Hart It-tal, és ki tudja mivel még. Ezek elég rövid életűek voltak.

Hosszú közös pályafutásunk volt viszont a Facebookkal. Hogyan is tudnám leírni a kapcsolatunkat? Facebookos nyelven szólva: "bonyolult". Egy ideig imádtam, nagyon sokat lógtam rajta, jelöltem, követtem, posztoltam, lájkoltam. 

Aztán eljött a pont, amikor már inkább csak idegesített. Untam. Túl sok ismerősöm volt. Sok olyan, akivel nem beszéltem egy szót sem soha, csak tudtam, hogy ki ő. (De olyan is volt, akiről nem tudtam ki az, csak tudtam, hogy tudnom kéne... na az a legviccesebb). Szóval tele volt emberekkel a falam és nagyon sok közülük nem érdekelt. A posztjaik sem.

Egy ideig küzdöttem. Egyszer kitöröltem vagy 100 ismerősöm, de hamarosan újabb 100 lépett a helyükbe. Próbálkoztam azzal is, hogy elrejtem a posztokat a falamról.
Sokáig azért tartottam meg az accountom, hogy az oldalakat, amiket követek, láthassam. De aztán a facebookos előválogatás miatt elkezdtek nem megjelenni a falamon, mert ha nem lájkoltam eleget, vagy kattintgattam rájuk, a Facebook úgy gondolta, hogy az engem nem érdekel.

Mindemellett folyton jöttek az értesítések, amik igazából szintén nem érdekeltek. Először ezeket is próbáltam kikapcsolgatni, de végül rájöttem, hogy túl sok energiát fektetek ebbe az egészbe és sehol nem vagyok az elvárt eredménytől, mivel ekkor már igazából az egész Facebook nem adott semmi pluszt az életemhez...

Így először leszedtem a Facebook alkalmazást a telefonomról, majd nem sokkal később az egész accontom kitöröltem, valamikor ez év elején. 

Hihetetlen vagy sem, nem hiányzott egy percig sem azóta. Van ugyan néhány üzlet, étterem, cég, stb, amit ott lehet a legkönnyebben megtalálni, a Google is a Face linkjét dobja fel először. Azokat viszont acconunt nélkül is meg lehet nézni. Egy szó mint száz, nem érzem, hogy lemaradnék bármiről is emiatt. Sőt jobban érzem magam, hiszen sikerült a "digitális" életemet is lomtalanítani.

Ha röviden szeretném összefoglalni mindazt, amiről a fentiekben írtam, azt mondanám: ne te szolgáld a telefonodat, a telefonod szolgáljon téged. :)
Nekem a minimalizmus lényege az, hogy megszabaduljak a feleslegtől, hogy helyet csinálhassak a fontos dolgoknak, az időmet rabló tevékenységektől, hogy jusson idő a fontosak számára. Ez el is mond mindent, ugye?

Nóra