Többször beszélgettem a CseniBlog írójával mostanában a zero waste-ről. Egyrészt sok dolog iránt felkeltették az érdeklődésemet ezek a beszélgetések, másrészt rájöttem, hogy igazából már egész sok mindent csinálok az ügyben, csak elsőre eszembe sem jutottak, mert a mindennapjaim természetes részei.
Mi is az a zero waste, avagy a nulla hulladék?
A fogalom eredetileg az iparból származik. Alapja a körkörös gazdaság, melyben úgy terveznek, gyártanak, fogyasztanak és használnak újra, hogy közben nem termelnek hulladékot. Ez pontosan az ellenkezője a mai lineáris gazdaságunknak, ami gyakorlatilag szemetet gyárt. A zero waste társadalmi mozgalom elképzelése ezen a modellen nyugszik.
Lényege, hogy az életmódunkkal, vásárlásainkkal, minél kevesebb hulladékot termeljünk (nem szelektív szemetet, hanem, semmilyet) és hogy az ezen elv által vezérelt fogyasztói döntéseink hatással lesznek az eladókra, termelőkre, arra az útra terelve őket, mely a körkörös gazdasághoz vezet.
A téma nagyon nehéznek és már-már megvalósíthatatlannak tűnik. Első hallásra. De ez is, mint minden út, csak pici lépések hosszú sora, nem más.
Ennek a bejegyzés sorozatnak a célja, hogy megnézzem, mit teszek/tettem eddig nulla hulladék és általában környezettudatos fogyasztás témában, és hogy milyen hiányterületeket vélek felfedezni magamnál, azokat hogyan tudnám kijavítani.
Nem hatalmas dolgokra gondolok, mint pl. fogadalmakra, hogy soha többé nem használok műanyagot. Ez számomra teljesen kivitelezhetetlennek látszik, bár el tudom képzelni, hogy egyszer eljussak/eljusson a világ idáig. Az olyan dolgokat szeretném számba venni, amiket egy hétköznapi városi ember, mint én is, meg tud valósítani.
Amit már csinálok és talán neked is lesz kedved kipróbálni
- Minimalista vagyok.
A képlet egyszerű: a kevesebb és felelősebb fogyasztás kevesebb szeméttel jár.
Ha nem tudod mi a minimalizmus, nézz körbe ezen a blogon. ;)
- Nem eszem húst és tejtermékeket.
Halat szoktam enni, havonta 2-3-4-szer és tojást, vagy tojással készült ételeket. Ha otthon tojást használunk, ahhoz háztájit választunk.
Ez nem zero waste, de szorosan kötődik a környezettudatos gondolkodáshoz, amiről ez a cikksorozat szólni fog.
Ez elsőre gondolom soknak hangzik. Én sem egyből így kezdtem. Egyébként is mindenkinek más az ízláse, más dolgokra van szüksége a szervezetünknek. Megértem, ha valaki nem akarja feladni a húsevést csak úgy hipp hopp. Ha azonban nyitott vagy a dologra, első lépésként vezess be egy húsmentes napot minden héten. Próbáld ki magad, tapasztald meg milyen az. Ha minden ember csak egy napot hagyna ki hetene, máris hatalmas pozitív környezeti hatása lenne a Földre.
- Nem fogadok el műanyag szatyrot.
Eldobható helyett, amit a boltokban adnak, saját bevásárlószatyrom van.
- Nem használok vattakorongot arctisztításkor.
Régen bizony használtam. Sokat. Először gondolkodtam rajta, hogy beszerzek néhányat a mosható változatból, ami jó opciónak hangzik. Végül (más tényezőket is figyelembe véve) egy olyan módszer mellett döntöttem, ami nem igényel ilyesmit. Ez az olajos arctisztítás.
Arctonikhoz sincs már szükségem a vattakorongra, mert fújós változatot használok. Jelenleg rózsavizet, amit ráadásul nem műanyag palackban, hanem üvegben árulnak.
- A tusfürdőt szappanra cseréltem.
A tusfürdő ugye műanyag dobozban van, ami meglehetősen sok szemetet termel egy háztartásban. Nem is beszélve arról, hogy a legtöbb esetben a beltartalom káros az egészségünkre. A szappanok, amiket eddig használtam csomagolás nélkül, vagy papírban voltak és csupa jó, természetes összetevőből állnak. Ez egy win-win szituáció, hiszen nem csak a környezetünkenk jobb így, hanem az egészségünknek is.
Fontos kiemelni, hogy ezek a dolgok nem mindig 100%-osak. Azaz nem minden tökéletes.
Amikor tökéletességre törekszünk, eleve kudarcra ítéljük magunkat, ami csak negatív energiákat szül. Mert ugyan ki képes tökéleteset alkotni, főleg állandó jelleggel? A lényeg, hogy csináljuk. Ha elbukunk, felállunk, tanulunk belőle és folytatjuk tovább.
Néha otthon felejtem a bevásárlós szatyromat és beesik 1-1 zacskó, néha olyan ételt eszem, amiben van tejtermék. (Ó te jó ég, Magyarországon de nehéz elkerülni a tejes ételeket! És persze van, hogy nem lehet ellenállni egy szelet tejcsokinak. :) És ez így van jól.
Ahol javítani szeretnék - kihívás önmagam számára
- Nem szeretnék friss zöldséget és gyümölcsöt műanyag csomagolásban venni.
Ez nagy falat. Főleg, ha az imádott spenótomra vagy fodroskelemre gondolok, amit télen csak zacskóban lehet venni. De mivel épp itt a tavasz, remélem, hogy kicsit könnyebben fog menni a dolog.
A bio termékeket sokszor külön becsomagolják. (Gondolom, nem akarják, hogy az ügyeskedő vásárlók kicserélgessék a nem bioval...?) Így egy kiskaput hagyok magamnak: ha bio, akkor benyelem a csomagolást.
Ez a terv. A következő környezettudatos bejegyzésben beszámolok róla, hogyan halad a megvalósítás. :)
Neked milyen ötleteid, módszereid vannak a hulladékcsökkentésre és a környezettudatos életmódra? Ha van kedved oszd meg velem lent a Megjegyzésekben.
Nóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése