2016. augusztus 11., csütörtök

Felelős vásárlás: ruhavadászaton




Az előző bejegyzés a fast fashion cégekről és arról szólt, milyen hatással vagyunk a körülöttünk lévő világra, amikor megvásároljuk a termékeiket, ezzel támogatva őket, módszereiket és céljaikat. Ma arról írok, milyen megoldási lehetőségeket találtam az említett negatív hatások csökkentésére, amit én magam is tudok alkalmazni. Csak nemrég kezdtem tanulni ezt, próbálkozom, hogyan lehetne jól csinálni. Ha van ötleted, tapasztalatod, kérlek, oszd meg velem, hogy együtt tanulhassunk. :)
Hiszem, hogy minden egyes Forint, amit elköltünk, egy szavazat. Szavazat amellett, amit az áru és az árusító képvisel. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy ne hirtelen impulzusból, vagy szórakozásból vásároljunk, hanem tudatosan álljunk minden egyes döntéshez. (Ez mondjuk ruhavásárláskor sokkal könnyebben kivitelezhető, mint amikor ételt veszünk, hiszen itt sokkal kisebb a volumen. Így jó gyakorló terület lehet belőle.)
Vannak kérdések, amit minden vásárlás előtt érdemes feltennünk magunknak: Kell ez nekem? Tényleg szükségem van rá? Ad értéket az életemhez?
Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszoltunk, akkor nyílhat a pénztárca. De hol is költsük el a rá szánt összeget?

Mit tesznek a nagyvilágban?
A  múltkori bejegyzésben felvetett problémákra és kérdésekre a választ és a megoldást a világszerte ébredező és egyre növekvő “etikus divat mozgalom” adja. Egyre több etikus ruhamárka van, és nyílnak weboldalak is, amik próbálnak segíteni nekünk eligazodni, információt gyűjtenek a ruhacégekről. (Pl.: Project Just)
Itt Magyarországon egyelőre ezek az oldalak csak keveset segítenek (sok vizsgált világmárka nincs is jelen nálunk) és a felelős divat sem lett még igazából divat. A nagyobb, híresebb etikus márkákat nem könnyű beszerezni nálunk. Legalábbis én így tapasztalom. Interneten rendelni egyiktől másiktól lehet, de ebbe nem nagyon ástam bele magam. Egyrészt jobban szeretem felpróbálni a ruhát, amit megveszek, másrészt ezek az üzletek legtöbbször nem az én pénztárcámhoz vannak szabva (főleg hogy még a sokszor nem kicsi szállítási költséget is ki kell fizetni).
Mindezt figyelembe véve, próbáltam saját alternatívákat keresni, helyben.

Mit tehetünk mi?
Választhatunk, hogy kitől veszünk ruhát. Utána olvashatunk egy-egy gyártónak, mielőtt vásárolunk tőle. Eldönthetjük, szimpatikus-e, foglalkozik-e azokkal a dolgokkal, amik nekünk fontosak, egyáltalán nyilatkozik-e bármi ilyenről.
Választhatunk helyi, magyar terméket. Ezzel támogatjuk a készítőket és a helyi gazdaságot. Nem támogatjuk viszont a rabszolgamunkát, és ha az áru kevesebbet utazik élete során, azzal egy környezetvédelmi piros pontot is kapunk. (Bár jellemzően azokat az anyagokat sem Magyarországon gyártják, amit itt használnak fel. Úgyhogy valószínűleg utaznak ők is eleget.)
Választhatunk használt terméket. Mifelénk nagyon sok turkáló van. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország a turkálók Kánaánja. Ha turiban vásárolsz ruhát, jó otthont biztosítasz neki (amit az előző gazdájától nem sokáig kapott meg) és megmented attól, hogy a szeméttelepre kerüljön.
Választhatunk olyan terméket, amiről tudjuk, hogy jó minőségű és sokáig ki fog tartani, és nem kell kinyúltan, lyukasan búcsút mondunk neki fél-egy év múlva. Ez valószínűleg többe is fog kerülni, lehet, hogy sokkal többe, de az igazi minőség tényleg hosszú távú befektetés, így megéri.
Választhatunk “tiszta” forrásból származó anyagot. Ilyen például a biopamut (vagyis vegyszer nélkül termesztett pamut). Nekem barátom még a "Bizalom a textíliában" címke, ami nem más, mint egy alapszintű tanúsítvány arra nézve, hogy nem mérgezzük magunkat a ruhánkkal. (Bővebben: https://hu.wikipedia.org/wiki/OEKO-TEX)
És végül választhatjuk, hogy nem veszünk meg egy terméket. Tudom, hogy ezzel kezdtem, de a kérdés úja és újra felvetődik: tényleg szükség van arra a dologra?

Az elmúlt hónapokban próbáltam a legjobb lehetőségeket megkeresni, amikor ruhavásárlásra adtam a fejem. Összeszedtem azokat a dolgokat, amit ebben az évben (a Ture Cost megnézése óta) vettem, hogy lássátok, hogyan megy ez nálam. Nem mindig felhőtlen a dolog, az biztos, de úgy érzem, sokat haladtam.
Vásárolt ruháim:
1. Egy hosszú fekete ruha. Származása: Envy.
Ők egy magyar cég, és van üzletük egy hozzám közeli bevásárlóközpontban. Nekem tökéletes választás.
2. Melltartó. Származása: átlagos fehérnemű üzlet.
Sajnos semmilyen kapaszkodót nem találtam a neten fehérnemű ügyben. Turkálóban pedig nem szerettem volna ilyesmit vásárolni. A C&A-ban láttam "Bizalom a textíliában" minősítésűt, de ott nem volt olyan darab, amilyen nekem kellett.
3. Őszi/tavaszi cipő. Származása: Vagabond.
Több cipőm volt már tőlük. Nagyon szépek, nagyon tartósak és nagyon drágák. Amikor eldöntöttem, hogy új cipőre van szükségem, ellátogattam a weboldalukra és az ott olvasottak alapján úgy éreztem, hogy ez egy nekem való márka. Saját gyáruk van, odafigyelnek nem csak a munkakörülményekre és a káros anyagok kordában tartására, de a beszállítói láncukra is. Idén piacra dobtak egy vegán kollekciót. Mindent egybevéve nagyon szimpatikusak.
4. Néhány felső. Származása: turkáló.
No comment.
5. Biopamut leggingsek. Származásuk: C&A.
A C&A-ban nagyon sokféle biopamut ruha van. Van olyan üzletük, ahol egy részük össze is van gyűjtve egy kupacba (farmerek, pólók), de mindenhol ott vannak elszórva a boltban. Csak kicsit keresni kell.
Lehet találni biopamutot a H&M-ben is. Nekik van egy "Tudatos kollekciójuk", az ún. Conscious collection. Ezek a zöldcímkés termékeik Conscious felirattal. Biopamutból, vagy részben/egészben újrahasznosított alapanyagból készültek. Elszórva lehet megtalálni őket az üzletekben, a webshopjukban egy helyre vannak gyűjtve.
6. Futónadrág. Származása: H&M.
Itt csődöt mondott a módszerem. Gyorsan akartam venni egyet, így bementem a H&M-be. Onnan van a futós melltartóm is. Évek óta megvan, még nem esett szét. (Mondjuk nincs is agyonhasználva...) 
7. Táska (csajos nyári darab, amiben elfér a laptopom is!!:). Származás: Máthé Zsóka.
Magyar kézműves termék. Csodaszép. Meskán találtam a készítőt: http://www.das-landhaus.info/
+1. Farmerszoknya. Származása: sehonnan.
Tervben volt, hogy a nyári kapszula ruhatáramba veszek egy farmerszoknyát. Nem sikerült a fenti kritériumoknak megfelelőt találni. Már itt az augusztus és őszintén belegondolva, jól megvagyok nélküle. Szóval ez egy olyan dolog, amire nem volt igazán szükségem, azt hiszem. :)

Vannak egyébként magyar gyártók, több mint gondoltam volna, csak kicsit keresni kell őket. Találhatsz helyieket a városodban. Egy Origo cikk alapján pedig a következő országos elterjedtségű boltokat is érdemes keresni:  Roland Divatház, Art'z Modell, Devergo, Sugarbird és Tisza cipő. Ez utóbbi kettőben én magam is megkérdeztem az eladókat, hogy biztos legyek a dolgomban. És igen, ők is Magyarországon gyártanak! :)

Egy tökéletes világban minden egyes vásárlásunk tudatos lenne. Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik már el is érték ezt a szintet. Abban is biztos vagyok, hogy nem sok van belőlük. És mire eljutottak oda, évekig nagyon sok energiát fordítottak rá, hogy jól csinálják. Az is lehet, hogy ők valahol egy erdő közepén élnek és maguk termelik az ételt és a többi és a többi...
Nyilvánvalóan egy városi ember nem tud, és valljuk be, nem is akar idáig eljutni. Nem lehet minden egyes döntést / vásárlást úgy véghezvinni, hogy az tökéletes legyen. És ez nem is cél.
Előfordul, hogy ezt elfelejtem és azon kezdek stresszelni, hogy nem a lehető legtökéletesebb megoldást választottam, hanem az legelérhetőbbet és emiatt lelkiismeret furdalásom lesz. Ilyenkor szoktam emlékeztetni magam, hogy ez nem arról szól, hogy szent legyek. Nap mint nap foglalkozom ezekkel a dolgokkal, nap mint nap gyakorlom és el is rontom őket. De idővel jobban fog menni. És bízom benne, hogy ahogy egyre több ember fordít egyre nagyobb figyelmet ezekre a dolgokra, úgy fog változni a kínálat is végül.
Ha holnaptól senki sem járna a H&M-be, hidd el, nagyon szépen és okosan kitalálnák, hogyan oldják meg a munkaerő, környezetvédelem, stb. kérdését, hogy fennmaradhasson a cég. Nyilván az ilyesmi nem máról holnapra történik meg, de a vásárlóknak hatalma van, minden elköltött és nem elköltött Forintodnak hatalma van. És minél többen visszük a Forintjainkat az etikus vállalkozásokhoz, annál nagyobb nyomást fogunk gyakorolni a többi cégre, hogy változtasson üzletpolitikáján. Talán nem ma, talán nem holnap, de közeledik ez a nap.

Nóra




4 megjegyzés:

  1. Kedves Nóra! Pár hete találtam rá a blogra. Azóta többször visszatértem ide. Arról írsz, ami engem is foglalkoztat, olyan stílusban, ami nagyon tetszik. A nyári festés után már sokkal átgondoltabban pakoltam vissza a holmikat, de még mindig nem az igazi. Sok használható ötletet találtam nálad, kíváncsian várom a továbbiakat.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zita!
    Nagyon örülök, hogy olvasod a blogot, köszönöm szépen!
    Én is milliószor nekifogtam már a pakolásnak és a válogatásnak. Volt egy-két melléfogásom is. De egyre jobb és jobb lesz.. :)

    VálaszTörlés
  3. Szia Nóra :)

    A biopamuttal kapcsolatban tudsz valamit arról, hogy az ebből készült, de színes ruhadarabokat mivel festik? Eddig erről sehol nem olvastam, mindig csak maga az anyag származása került kiemelésre... de azért tartok tőle, hogy a színezésük nem 100% bio...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Berni! :)

      Szerintem igazad van. Tuti, hogy nem az.
      Annyit tudok, hogy a festékanyagok bizony sokszor lehetnek mérgezőek. Úgy hallottam, hogy nagy általánosságban, minél sötétebb egy festék, annál több toxikus anyagot tartalmazhat. De ebből nem lehet kiindulni sajnos.
      Nem tudok rá módot, hogy megtudjuk, biztonságos-e egy ruha, amit felveszünk.
      Van a "Bízom a textiliában" Oeko-Tex tanúsítvány, amit említettem a bejegyzésben. Ezt csak nagyon-nagyon ritkán látom ruhákon. Inkább lakberendezési boltokban szoktam találkozni vele...
      Vannak már magyar márkák, akik garantálják, hogy biztonságosak a ruháik. Őket még csak neten láttam, egyelőre nem próbáltam meg náluk vásárolni. Nem vagyok híve a felpróbálás nélküli ruhavásárlásnak. De Budapesten már van néhány ilye bolt, úgy tudom. Én nem ott lakom, úgyhogy nem ástam bele magam a témába túlságosan.

      Törlés