2018. május 17., csütörtök

Nem vagyok minimalista - avagy akkor tudod meg, hogy mennyi cuccod van, amikor költözöl



Hoztam nektek néhány fotót arról, hogyan nézett ki az új otthonunk a költözés utáni nap reggelén. Gyorsan körbefotóztam a telefonommal, mert ezt bizony érdemes volt megörökíteni... Nem vagyok gyakorlott költöző. Most csináltam harmadjára életemben. De azt kell mondjam, hogy nem ez lesz a kedvenc hobbim. Nagyon jó, hogy túl vagyunk rajta.

Az átpakolás alatt végig az a kérdés járt a fejemben: hogy lehet ennyi cuccunk??? Amikor a kislakásban voltunk, igazán nem tűnt soknak. Amikor le kellett liftezni a negyedikről minden egyes darabbal, akkor viszont egyszerűen nem értettem mi ez a sok dolog. Honnan jönnek és hogy lehet ennyi belőlük? Teljesen szétestem fejben, nem tudtam összerakni mi történik. És ezerszer megfogadtam, ha beköltözünk, csak olyan dolgokat fogunk megtartani, aminek tényleg van értelme.
Most, hogy behoztunk mindent, valahogy megint nagyon kevésnek tűnik. Persze tele vagyunk dobozokkal itt, ott, mindenütt. De nem látszik túl soknak. Nagyon érdekes bűvészmutatvány ez. A lakásban kevésnek érzed, a kocsiban soknak. Hát hogy van ez?
Még nem tudtam kibogozni a dolgot, mindenesetre az biztos, hogy nagyon meg fogom nézni, hogy minek keresek helyet az új otthonunkban. Mert az nem lehet, hogy tényleg ennyi dolog kelljen egy teljes boldog élethez. Egy boldog költözéshez legalábbis biztos, hogy nem ennyi kell. ;)
Másrészről viszont úgy érzem, jó munkát végeztünk. Nem voltak költöztetőink. Még segítséget  sem kértünk senkitől. Mindent ketten csináltunk a Kedvesemmel. Ő főleg a cipelés én a pakolás részét. Így azt gondolom, nem lehetett ez olyan sok, ha ketten megbirkóztunk vele... Bár igaz, nem egy nap alatt csináltuk végig, hanem amikor épp volt rá idő. És igazán nagy vagy nehéz darabokat nem is hoztunk magunkkal. Az egyetlen trükkösebb dolog a kanapé volt.
Akárhogy is, teljesen biztos vagyok benne, hogy ez még mindig több volt annál, mint amivel hosszútávon együtt szeretnék élni. Ezt a bejegyzést pedig emlékeztetőül szánom magamnak, hogy el ne felejtsem, okosan adjak otthont minden egyes behozott darabnak. Aminek pedig nincs szüksége rá, annak véletlenül se keressek helyet.

Remélem gyorsan de biztosan elrendeződik itthon minden. Szeretném a kisház kialakulását bemutatni itt a blogon. Hogyan határozzuk meg a dolgok helyét. Mitől érdemes megválunk és mit érdemes beszereznünk egy kényelmes, praktikus élet hozzávalójaként. Hogyan rendezzük be az egyes helyiségeket és milyen összkép, hangulat alakul ki a végére...
Addig is, íme néhány "előtte" típusú fotó a helyiségekről és az átnézésre és elpakolásra váró ingóságainkról.  (Úgy, hogy már a ruhásszekrények, a könyvespolc, a kanapé fiókok és a kamra tele van pakolva.) Csak hogy biztosan el ne felejtsem milyen volt... :)































Nóra

2 megjegyzés:

  1. Csodaszép ez a ház:) A pulton a szatyorból kilógó rózsaszínes valamire azt hittem hirtelen, hogy virág, és arra gondoltam milyen jól mutat ott :DD Kíváncsian várom a tapasztalataidat, úgy érzem sokat tanulhatnék belőle. Üdv.: Leila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen Leila! :) Gyűjtögetem a gondoltaokat folyamatosan, ahogy haladunk. Meglátjuk mi fog kisülni belőle...
      Egy csokor virág nagyon ránkférne már. Remélem jövő héten már minden olyan állapotban lesz, hogy lesz értelme. :)

      Törlés