2018. május 31., csütörtök

Májusi cipőmustra - 2 évvel később...



Két éve egy bejegyzésben megmutattam, hogy mennyi cipőm halmozódott fel otthon az évek során. Magam is meglepődtem, amikor 28 párat számoltam össze. Egy évvel később újabb cipőszámlálást tartottam. Ekkor már jóval kevesebb, 19 pár volt a tulajdonomban. Most itt állok, két év elteltével 14 pár cipő felett. Elhordtam darabokat vagy lemondtam róluk, mivel sosem használtam őket, így egyre kevesebb és kevesebb lett.
Még mindig lenne hol javítani a kollekción kihasználtság és megfelelőség/kényelmesség szempontjából is, de azért szépen alakul úgy, hogy közben azt érzem, végig próbáltam kihozni a kiinduló helyzetből a maximumot. Persze azt is lehetett volna, hogy két éve kidobom az összes cipőmet és veszek helyettük 5-6 pár újat. De az az igazság, hogy sosem voltam jó cipővásárlásban, szóval valószínűleg katasztrófa kerekedett volna a dologból. Így lassabban, de kevésbé pazarolva és jobban átgondolva is tudok még rossz döntéseket hozni. A cipő nekem bonyolult téma. Van hogy hetek vagy hónapok elmúltával jövök csak rá, hogy nem a legjobban választottam.

Lássuk mi van a birtokomban most

A képen a felső sorban a téli cipőim vannak. Három darab talán  több is, mint elég. Gondolom, még évekig ki fognak tartani. Bár bevallom egyiket sem imádom 100%-ig. De amíg ezek egyben vannak, valószínűleg nem fogok másikat keresni.
A második sorban a játszós cipőim vannak. A futócipőt akkor venném fel ugye, ha futni mennék, vagy maximum túrázni. De mivel az elmúlt másfél évben vagy térdműtétre készültem, vagy abból gyógyultam fel, vagy babát várok éppen, így egyszer sem volt rajtam a cipő. Szegény türelmesen várja, hogy ismét eljöjjön az ideje. Meg én is. Egyszer úgyis "megtanulok" futni (#lifegoals). A másik kettő kerti cipőként funkcionál. (Egyikük munkahelyi benti cipő volt két télen keresztül. Most, hogy egy ideig távol leszek az irodától, hazakerült.)
A két jobb oldali csinoskább cipőt csak akkor hordom, ha épp valamiért ki kell öltözni. Szerencsére ez nem sűrűn fordul elő, én pedig nem vagyok az a kiöltözős fajta. Így nem nagyon vannak kihasználva.
Egyértelműen a papucsok és a tornacipők a legsűrűbben hordott darabok. Nekem ezek a kedvenceim.
Mindkét előző bejegyzésben megemlítettem, hogy tervezek venni egy szandált, mert úgy érzem, lenne helye egy kényelmes, tartós, jobb minőségű darabnak a kollekciómban. Ennek most jött el az ideje. (Terveztem, terveztem, de azért két évig simán megvoltam nélküle. Érdekes, nem?) Kismamaként szükségem van valami stabilabbra a kis flipflopjaimnál. Mostanra amúgy is csak kettő maradt belőlük és ezek is bármikor feladhatják szerintem, olyan régiek. Szandált sajnos nem sikerült próbálnom, mert rájöttem, a növekvő pocakkal elég nehéz lenne becsatolnom. Szerencsémre találtam egy papucsot, ami jól tartja a lábfejem és csak bele kell csúsztatnom a lábam. Semmi hajolgatás, semmi csatolgatás. (Ez az alsó sorban balról a 3. darab a képen.)

Hol érdemes cipőt venni?

Ha olvastad az előző két bejegyzésemet, nem fogsz meglepődni, ha elárulom, hogy ezúttal is a Vagabondba mentem a papucsért. Hogy minimalizmus, vagy lustaság, nem tudom, de az az igazság, ha cipőre van szükségem, tudom, ott 90%-os biztonsággal megtalálom azt, amit keresek. Nem kell harminc boltot végigjárnom, csak egyben kell jól körbenéznem, így nem is nagyon szoktam máshova menni. A márka nem kifejezetten sorolható a fenntartható divat kategóriába, de úgy látom egyre többet próbálkoznak, ami nagyon jó jel, és tekintve, hogy mindig eltalálják az ízlésemet és sok-sok évig kitartanak a termékeik, nekem általában rájuk esik a választásom.
Egy Tisza Cipő, mint magyar márka, még mindig szerepel a bakancslistámon. De úgy tűnik eddig még nem jött el az ideje.
Amiket nagyon szívesen megnéznék még, azok a Toms cipők. Nem tudok róla, hogy mifelénk lehetne őket kapni sajnos. Budapesten van, az biztos. Ha valaki látott már debreceni boltban, légyszi árulja el nekem is! :)
Online továbbra sem merek lábbelit venni, ruhát is csak ritkán. Sokszor még úgy sem tudom eldönteni, hogy jó-e egy cipő, ha felpróbálom a boltban. Így rendelés terén egyelőre esélytelennek érzem magam. Ti mertek neten ilyesmit vásárolni?

Nóra


2 megjegyzés:

  1. Nekem szerintem még kevesebb cipőm van és leszakadásig hordom őket, amíg már csak kertbe jók, aztán kiteszem a kuka mellé őket.
    Téli: egy bakancs és egy magassarkú csizma, őszi-tavaszi: fekete fűzős cipő, kirándulós nyári: egy éktalpú, egy magassarkú szandál és egy kicsit magassarkú papucs, ha már lehet írni márkát, mindig Riekert veszek. Öt évre megvan így a lábbelim, mert addig bírják. Kismamaként sem voltak más cipőim, mert sem a laposat, sem a magasat nem szeretem, 3-4 cm az ideális, abban futni is lehet. Bár az igaz, hogy volt, ami többet volt rajtam kisgyerekkel, el is koptattam teljesen egy edzőcipő talpát a sok sétától, tornacipőt, vászoncipőt nem szeretem.

    VálaszTörlés
    Válaszok

    1. Az nagyon jó érzés, amikor sikerül megtalálni egy egészséges egyensúlyt az életünk bármelyik terültén. Úgy látom, neked cipő téren ez megvan. Remélem egyszer nekem is eljön ez a pont! :) Bár úgy érzem, sokat haladtam az elmúlt két évben és már nem kelt bennem szorongást a cipők hada, mert már nincs olyan sok, azért az is biztos, hogy ezt az egyensúlyt még nem találtam meg. Adok még két évet magamnak... Hátha addigra nálam is kialakul. Azért majd jövőre is írok egy helyzetjelentést, hogy éppen hogy állok. :)

      Törlés